Age of Empires, Age of Kings. Ezen két névről a játékosnak két dolog jut eszébe. Egyrészt, az, hogy a Microsoft adta ki őket, másrészt pedig, hogy az Ensemble Studios történelmi stratégiája új színt vitt az RTS-ek állóvizébe. Ez volt az első populáris történelmi RTS. A készítők egyszerű kezelési rendszert alkottak, ez párosult a remek grafikával, egységekkel, a rengeteg játszható féllel, s a szintén remek hangulattal. A sorozat sikerét mi sem bizonyítja jobban, mint a több mint 12 millió eladott példány. Az Age of Kings, és a Conquerors kiegészítő kiadása után sokan úgy gondolták, hogy az Ensemble belefog az Age of Empires 3 fejlesztésébe, de a készítők - szerintem nagyon bölcsen - inkább másképp határoztak: hozzáláttak az Age of Mythology, vagyis a Mitológiák Korának fejlesztéséhez.

A játék tehát a mitológiára épít, méghozzá a Görög-Egyiptomi-Viking mitológiára. Voltaképpen a Mythology az első mitológiai játék, mely nem, hangsúlyozom NEM fantasy. A készítők nagyon ügyesen ötvözték az Age of-ok gazdasági, stratégiai részét az újonnan szereplő mitológiai lényekkel, istenekkel, félisteni hősökkel. Az Age of Mythology nem történelmi stratégia, hiszen nem valós történelmi korban, hanem a mítoszok és legendák korában játszódik (időbeli egyeztetés nincsen, hiszen az Egyiptomi birodalom története Kr.e. 2950-ben kezdődött, s tartott Kr.e. 30-ig, a római hódításig, bár a „klasszikus” egyiptomi kultúra Kr.e. 1070-ben erős hanyatlásnak indult, a görög kultúra fénykora Kr.e. 400-as évekre tehető, a Vikingek pedig Kr.u. 700-900 ténykedtek.) A Mythology-ba elődeihez hasonlóan rengeteg ismeretanyagot zsúfoltak be a 3 kultúráról, és azok mitológiájáról.

 A történet érdekes, a hadjárat egyetlen hosszú lánc, mely 32 hangulatos küldetésből áll. A görögök oldalán kezdünk, s Arkantosz atlantiszi hadvezérrel nyomon követhetjük Trója elfoglalását, de itt kellemetlen nézeteltérésünk lesz egy küklopsszal, aki ki akarja szabadítani Kronoszt a Tartarosz legmélyebb bugyraiból. Egyiptomban a Seth által meggyilkolt Ozirisz négy testrészét kell fellelnünk, végül pedig Északon, a vikingek földjén kell a bajkeverő Loki terveit meghiúsítanunk.

A Mythology intrója nagyon hangulatos, és szép, de nézzük meg jól, mert több animációval nem fogunk találkozni a játék során. Helyettük a játék motorjával készült átvezető jeleneteket láthatunk, melyek szépek, jók, és hangulatosak, de azért jobban örültem volna több videónak, főként a Warcraft 3 ebbéli kényeztetése után. A grafika gyönyörűre sikeredett, hozza a Warcraft 3 szintjét. A karakterek kidolgozása aprólékos, a környezeté úgyszintén, a mozgásfázisok is jók, tehát minden a helyén van. A varázslatok pedig egyszerűen gyönyörűek. Lehet forgatni (opcionálisan), zoomolni (bizonyos ésszerű határok között). A zene és a hangok remekül illeszkednek a játékhoz, ráadásul az egységek saját nyelvükön szólalnak meg, nem mindennapi élmény.

 A játék elődjeinek gazdasági rendszerét örökölte kisebb változtatásokkal. Négy nyersanyaggal kell gazdálkodnunk, ezek közül a fát, az élelmet, az aranyat nem hinném, hogy be kellene mutatom, de a negyedik, a „favor”- isteni kegy néven aposztrofálnám - némi magyarázatot igényel. Ez a szintlépéseknél, s a mitikus lények megidézésénél szükségeltetik. A három civilizáció különféleképpen „termeli meg” ezeket: a görögök templomaiknál imádkoznak, az egyiptomiak istenszobrokat emelnek, míg a vikingek harccal szerzik meg azt.

Számos apró kényelmi funkciót is beépítettek a Mythologyba, melyek tipikusan a „ha van, fel se tűnik, ha nincs, nagyon bosszant” kategóriába tartoznak. Ilyen a Conquerors-ban megismert földművelés (a parasztok folyamatosan gazdálkodnak, nem kell újra és újra munkára kijelölni őket). A munkások, ha felépítenek valamilyen gazdasági épületet, akkor azonnal neki is látnak a közelükben található nyersanyag kitermelésének, nem kell erre külön utasítani őket. A városközpontban továbbra is megkongathatjuk a harangot, ekkor minden munkásunk oda, vagy a körülötte található valamely védelmi épületbe menekül, ez nagyon hasznos tud lenni támadásnál, hiszen katonáink kommandírozása mellett nem kell még a védtelen munkásainkra is ügyelnünk.

 De a legfontosabb változtatás a populációlimitet érinti. Ez 250-ben lett maximalizálva igencsak érdekes módon. Ugyanis egy városközponthoz csupán 10 házat építhetünk. Ha ezt megtettük, akkor keresnünk kell egy újabb városközpont alapot, s arra kell építkeznünk, ugyanis máshová nem tudunk. Ennek a rendszernek megvannak a maga pozitív, és negatív vonásai egyaránt. Egyrészt jó, mert folyamatosan mozgásra késztetni a játékos, nem nagyon válik be az „elbarikádozom magamat” taktika, hiszen kénytelenek vagyunk „vadászni” a városközpont alapokra, melyekből melyek száma a térkép nagyságától függ. Viszont az is igaz, hogy gigászi összecsapásokra ne számítsunk, a AoM a kisebb csapatok ütközeteiről szól (á la Warcraft 3), és e rendszer miatt egyetlen nagy rohammal nem is nagyon tudunk bevenni egy jobban védett tábort. Hasznos újítás, hogy a csoportban kijelölt egységeink jelei a képernyő bal felső sarkában láthatóak, s az őket jelképező ikon aszerint változik, hogy mely fegyvernembe is tartoznak.

A fejlődési, fejlesztési rendszer maradt a régiben, továbbra is négy kor van (Archaikus, Klasszikus, Heroikus, Mitikus). Az korszaklépéshez továbbra is élelem, arany, s mint említettem, isteni kegy szükséges. S amint korszakot lépünk, szembesülünk a Mythology egyik erősségével: a fő, ill. alistenekkel. A játékban ugyanis 9 főisten (értelemszeren minden kultúránál 3) van, s hozzájuk 27 alisten kapcsolódik. Az alistenek más mitikus lényeket, fejlesztéseket, varázslatokat kínálnak. A varázslatok között vannak pusztítóak, vannak melyek az egységek védelmét növelik, s vannak olyanok is, melyek a gazdaságot lendítik fel egy adott ideig.

 Egyjátékos módban nem, multiban viszont megválaszthatjuk főistenünket is, így a lehetőségeink kibővülnek. Elsőre talán kevésnek tűnik a három játszható fél, de a különböző fő, és alistenek lehetővé teszik, hogy például két, egymástól nagyban különböző egyiptomi sereg csapjon össze.

A mitikus lények egy része valóban fellelhető az adott nép mitológiájában, de természetesen a fejlesztők is alkottak saját lényeket, de ezek jól illeszkednek az „eredetiekhez”. Etalont nem nagyon tudnék mondani, hisz mindhárom nép egyaránt rendelkezik nagyon erős lényekkel, melyek jól ellensúlyozzák egymást. Apropó ellensúlyozás. A Mythology példásan jól ki van egyensúlyozva, minden népnek megvannak a maga gyöngéi, és erősségei is. Talán a görögök képviselik az arany középutat, egységeik mind a négy nemben (gyalogos, lovas, távolsági, mitikus) erősek. Az egyiptomiak úgyszintén, bár náluk talán egy hangyányival erősebbek lettek a mitológiai lények. A vikingek a legérdekesebbek. A harcosok építkeznek, a munkások végzik a nyersanyaggyűjtés nagy részét, a törpök pedig az arany bányászatában járnak az éle. Ráadásul a kitermelés „mobil”, hiszen ló vontatta szekérre rakják a kitermelt javakat. Ráadásul mind a munkások, mind a törpök átképezhetők harcossá, de ezzel vigyázzunk, mert visszaút nincs.

 Igazából nem lenne túl sok értelme a civilizációk hosszas marcangolásának, mert a gyakorlott AoE, AoK játékosok gyorsan beletanulnak. Akinek az életéből netán kimaradtak volna ezen remekek, azok is bele fognak rázódni az irányításba, nincsenek akkora különbségek az egyes népek struktúrája között, mint a már sokat emlegetett Warcraft 3-ban. De félreértés ne essék, ez nem megy a Mythology rovására. (Ennek ellenére tervezünk egy összefoglalót az egyes civilizációk mitológiájának történetéről, egységeiről, mindezt megspékelve néhány hasznos tanáccsal).

A gép elleni küzdelem a kezdőtől a haladóig kielégíti az igényeket, de természetesen a profik nevetve verik meg az MI-t, mely - mint mindig - most sem tudja felvenni a versenyt az emberi leleményességgel. Annak ellenére, hogy néha kissé logikátlannak tűnő lépéseket tesz, az MI egészen jól muzsikál.

 Voltaképpen minden maradt a maga pici-puha köntösében, a játékmenet, a fejlődés struktúrája. Tehát az alapkoncepció nem sokat változott a sorozat előző részeihez képest, de ez nem feltétlenül baj, hiszen még mindig remekül megállja a helyét, forradalmit újítani már nemigen lehet az RTS-ek frontján. Ami még említést érdemel, az a pályaszerkesztő. Ez a sorozat eddigi darabjaihoz hasonlóan nagyon profi lett, bármit elkészíthetünk vele amit csak akarunk, s mindemellett kezelése pofonegyszerű. Végül ajánlom mindenkinek figyelmébe a stáblista megtekintését, szerintem ez volt az eddigi legszórakoztatóbb, amit valaha is láttam (finom célzás az a kép, amikor az egyik fejlesztő egy embernagyságú ork bábú mellett áll :-).

„Veni, vidi, vici” - szólt Ceasar, s így szólhatna az Age of Mytolgy tételmondata is. Nekem nagyon bejött a Mythology, nem kellett csalatkoznom benne. Minden szempontból elkápráztatott, legyen szó grafikáról, zenéről, egységekről, avagy játékmenetről. Remélem, hamarosan érkezik a kiegészítő is, hiszen számos civilizáció kimaradt (kínai, inka, indiai, netán valamely afrikai kultúra). Negatívumot nem is igazán tudnék mondani rá, szinte tökéletes stratégia, megérte a hosszú várakozást. Következő rész?